Liri négy egyforma részre hajtotta a csillagtérképét, hogy könnyebben vigye. „Egy rész a négyből – hogyan írjam le ezt számként?”
Egy törtszám három részből áll: a számlálóból (fent – hány részed van), a törtvonalból (az elválasztó vonalból) és a nevezőből (lent – hány egyenlő részre van osztva az egész).
A törtszámok a racionális számok (ℚ) halmazához tartoznak. Ez magában foglalja az összes olyan számot, amely két egész szám törtjeként írható fel.
A negatív számokat (ℤ) majd később ismered meg alaposan – itt csak azt látod, hol „laknak” összességében a törtszámok.
Valódi tört: a számláló kisebb, mint a nevező (34). Áltört: a számláló nagyobb vagy egyenlő, mint a nevező (54). Vegyes szám: egész szám plusz valódi tört (114).
Ha a számlálót ÉS a nevezőt ugyanazzal a számmal szorzod vagy osztod, a törtszám értéke nem változik.
Néhány hold a bolygóját pontos törtarányokban kerüli meg egymáshoz képest – például pontosan 12 vagy 13 egy szomszédos hold keringési idejének. Ezt orbitális rezonanciának nevezik.
Törtszámok nélkül a csillagászok nem tudnák felismerni az ilyen elegáns számarányokat a világegyetemben.
Egyszerűsítésnél/bővítésnél gyakran csak a számlálót VAGY csak a nevezőt változtatják meg – pedig MINDIG mindkettőt egyszerre kell kezelni!
Tipp: amit fent csinálsz, ugyanazt kell lent is csinálnod – különben megváltozik a törtszám értéke.
Liri ismét szétnyitotta a térképét – 44, egy egész, négy egyforma negyedből összeállítva.
Liri már érti, mik a törtszámok, és tudja őket egyszerűsíteni és bővíteni.