Liri felírt egy hosszú számsort: 5 + 3 · 4. És két különböző eredményt kapott, attól függően, hogyan számolt.
Egy számolás, két válasz?
✖️ „Szorzás-osztás előbb”
A szorzást (·) és az osztást (:) mindig előbb számoljuk, mint az összeadást (+) és a kivonást (−) – mindegy, milyen sorrendben állnak.
Először 3 · 4 = 12, aztán 5 + 12 = 17.
🔵 A zárójel-szabály
Ami zárójelben áll, azt mindig előbb számoljuk ki – még a szorzás-osztás előtt is.
Először 5 + 3 = 8, aztán 8 · 4 = 32.
🔄 Két fontos számolási törvény
Kommutatív törvény (felcserélhetőség): a szorzás sorrendje mindegy.
3 · 4 = 4 · 3
Asszociatív törvény (csoportosíthatóság): mindegy, melyik számokat kapcsolod össze előbb.
(2 · 3) · 5 = 2 · (3 · 5)
🎨 Elsőbbségek színes jelölése
Hosszú számsoroknál segít, ha előbb megjelölöd mindazt, ami elsőként következik – aztán lépésről lépésre, felülről lefelé megoldod:
1. Zárójel: 2+6=8 2. Szorzás/osztás: 2·3=6 3. Összeadás/kivonás: 8−6=2
Egy rakétának 3 indítófokozata van, mindegyikben 2 hajtómű, plusz 1 főhajtómű: 1 + 3 · 2 = 7 hajtómű összesen.
Szigorú számolási szabályok nélkül a különböző országokból származó mérnökök bonyolult képleteknél eltérő – és veszélyes – eredményekre juthatnának.
Sokan egyszerűen balról jobbra számolják ki a kifejezéseket, ahogy állnak: 5 + 3 · 4-et „előbb 5+3, aztán ·4” = 32-ként. Ez helytelen!
Tipp: mielőtt számolsz, keresd meg előbb az összes szorzást/osztást (· és :) és zárójelet – ezek mindig elsőként következnek.
Egyetlen helyes válasz
Liri még egyszer kiszámolta a hosszú láncát – ezúttal a helyes szabályokkal. Már csak egy válasz maradt.
20. fejezet teljesítve!
Liri már ismeri a szigorú szabályokat, amelyek minden számolást egyértelművé tesznek.
„Számolási szabályok: előbb a zárójel, aztán szorzás/osztás az összeadás/kivonás előtt. Kommutatív törvény: 3·4=4·3. Asszociatív törvény: (2·3)·5=2·(3·5). Ezek a szabályok mindenütt érvényesek – így minden számolásnak csak egy helyes válasza van.”