Liri nyugtalanul lebegett ide-oda az ablaknál.
Mikor érsz oda?
🕐 Az analóg óra leolvasása
Egy órának két mutatója van: a rövid óramutató és a hosszú percmutató. Két szám között mindig 5 perc van.
Az óramutató pontosan a 3-on áll, a percmutató a 12-n → 3:00 óra.
Ha a percmutató a 6-on áll, egy fél óra telt el (pl. „fél négy” = 3:30). Ha a 3-on áll, az negyed, a 9-en háromnegyed.
🕹️ Forgasd magad a percmutatót!
Az óramutató ezúttal az 5-ön marad. Húzd körbe a kék percmutatót az egérrel (vagy az ujjaddal) – alul azonnal látod, mennyi az idő.
🌗 A 24 órás nap
Egy egész napnak 24 órája van – de egy normál óra mutatója csak 12-ig jár körbe. Ezért kétszer fut körbe: egyszer az 1–12 órákért (reggel/délben), egyszer a 13–24 órákért (délután/este).
⏳ Egyszerű időtartamok
Liri 14:00 órakor indít egy ugrást, és 17:00 órakor érkezik meg. Hány óráig tartott az ugrás?
A Holdnak körülbelül 27 napra van szüksége, hogy egyszer megkerülje a Földet.
Egy nap a Marson majdnem ugyanolyan hosszú, mint a Földön: csak 40 perccel hosszabb.
Órák és időtartamok nélkül az űrmissziók sosem tudnák pontosan megtervezni, mikor induljon egy rakéta, és mikor érkezzen meg.
A percmutatót gyakran összekeverik az óramutatóval – pedig a hosszú mutató mindig a percmutató, a rövid az óramutató.
Tipp: „nagy és gyors” (percek) a „kicsi és kényelmes” (órák) ellen – a hosszú mutató sokkal gyorsabban mozog!
Egy menetrend hazafelé
Liri először rajzolt igazi menetrendet: indulás 14:00 órakor, érkezés 17:00 órakor, időtartam 3 óra.
11. fejezet teljesítve!
Liri már tudja olvasni az órát, és tudja, meddig tart minden hazafelé vezető ugrás.
„Óra: rövid mutató = óra, hosszú mutató = perc, két szám között 5 perc van. 24 órás nap: vonj ki 12-t a normál órához. Időtartam = érkezési idő mínusz indulási idő.”