Erklärus hozott egy kis dobozt tele világító kövekkel – kerek, meleg kövekkel, amelyek sötétben halványan izzottak, mint a kis csillagok.
Kitett közülük hármat az asztalra.
Erklärus: „Nézd. Három világító kő.” Aztán letett mellé még kettőt. „És most még kettő hozzájön. Hány van most az asztalon?”
Liri: „Számolom: egy, kettő, három... négy, öt. Öt!”
Erklärus: „Pontosan. Ez éppen egy összeadás volt. Valami hozzájön valami máshoz – és te megszámolod, mennyi lesz együtt.”
Liri: „Ezt én csillagokkal is meg tudom csinálni!”